Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes, nem specializálódott sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoznak.
A fogantatás után a petevezetékben a felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még mindenre-képes (totipotens) sejtekből áll.
A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. E sejtekben a genetikai anyag (DNS) különböző szakaszai lépnek működésbe, s így válnak képessé a szervek és szövetek speciális feladatuk ellátására. Ennek az az ára, hogy elvesztik mindenre képes esélyüket. A magzati fejlődés során azonban megmarad néhány ilyen mindenre képes sejt, ezeket szöveti őssejtnek (hemopoetikus) nevezzük, melyek születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetőek.
Kétféle őssejtet különböztetünk meg:
Embrionális és felnőtt őssejtek.
A felnőtt és az embrionális őssejtek nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek csak a felnőtt őssejteket nehezebb a csontvelőből izolálni.
Felnőtt korban az őssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. A szöveti őssejtek folyamatosan osztódó vagy éppen nyugvó állapotban vannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott szöveti környezetbe kerülnek, képesek lehetnek különböző, szövetet alkotó, érett sejtekké alakulni. Legnagyobb mennyiségben a csontvelőben találhatók meg. Ha egy szerv nem működik optimálisan vagy valamilyen módon sérülést szenved -és sejtpótlásra van szüksége, akkor üzenetet küld a csontvelőbe, amely felismeri az információt és küldi az őssejteket. Az őssejt kilép a csontvelőből, bekerül a véráramba, majd egy speciális hírvivő anyag segítségével eljut a szervekhez. Amikor a "célterületre" érkezik, kihasználja osztódási képességét és a másolatát továbbküldi, ő maga pedig beépül és a szerv sejtjeivé válik. Ezáltal a szerv képes megújulni, funkcióit megőrizve egészségesen működni.
Kiszerelés:
- 15 db - 15 db, 30 db - 30 db, 60 db - 60 db.
